(Képzeletben 1988-ban vagyunk)
Úgy áll ott, mint egy félénk iskoláslány. Nézése koncentrált, fél a publikummal való konfrontációtól. Törékenynek tűnik finom kis alakja. A 19 éves Tanita meglepően komoly és felnőttes. Megjelenése egzotikus: sötét arcszín, barna, mandulaformájú szemek – ázsiai vér folyik az ereiben. Mikor Tanita szokatlanul mély hangon az „Over you all”-t elkezdi énekelni, szikrák pattannak. A Liverpool Empire-ben a közönség érzi az énekesnő kisugárzását. Ez az a hang, ezek azok a dalok, amelyek elbűvölik az embert. Dalok, amelyek balzsamként hatnak a CD-generáció lelkére. Tanita Tikaram a popsztár új típusát testesíti meg, Csillogó ruházat nélkül, rockmennydörgés helyett lírai szövegű, érzelmes, melankolikus dalokat ad elő. „Ancient Heart”, e debütáló LP minden reklám és tv-fellépés nélkül a lista élére került.
Ha Tanita lép a színpadra, lényegtelen a színpadi show. Ami számít, az Tanita markáns egyénisége. Megmutatja a lelkét, az érzéseit a közönségnek, nyíltan, bizonytalanul, csodálkozva. A dalai olyan érzéseket tárnak fel, mint a magány, a vágyakozás, a félelmek és a kételyek.
Tanita szomorú hangja a teremben, énekli a „Sighing Innocents”-et:
„Mutasd meg nekem az utat, amelyet be kell járnom,
mit tudsz te az én szomorú tekintetemről,
ha az embernek egyszer meg kell halnia,
senki nem fogja hiányolni
legfeljebb egy koszorút tesznek le a sírodra.”
A „World Outside Your Window” című dala egy sikoly a szabadság után.
„Mondd csak, ismered-e a megváltás érzését, a megváltás érzése nekem nem elég,fogoly vagyok egy harangtoronyban.”
Amikor az utolsó hangok is elhalnak, percekig abszolút csönd uralkodik a teremben, Azután kitör a tapsvihar. Tanita udvariasan és szerényen meghajol, elsimítja az arcából hosszú haját, és megkapaszkodik a gitárjában.
A műsor egyik csúcspontja a „Twist in my Sobriety”.
„Az isten gyermekeinek cipő kell, amiben utazhatnak / vidd innen a gondjaidat / reggelenként, amikor megdörzsölöm a szemeimet / kitörölöm belőlük az eddig megtett mérföldeket / nézd, az én szemeim mindent összegyűjtenek” – énekli Tanita. Ez az életrajzi ihletésű dal Tanita addigi, pihenők nélküli életére utal.
Leonard Cohen a példaképe. A koncert végén Tanita újra a színpadra jön, egyedül, csak a gitárja van nála, és egy Cohen-számot énekel: „Ain’t no Cure for Love”. Tanita nem táncol, csak lágyan ringatózik a dalok ritmusára. A lelkes taps a szám végén kicsal egy félénk mosolyt az érzelmes énekesnőből. Szégyenlősen búcsút int a publikumnak és azután a magányos popköltőnő elhagyja a színpadot.
Ezzel a visszaemlékezéssel képzeletben ismét 1988-ban jártunk. Koncertjeinek hangulata, és az elsőket követő néhány későbbi dalának finom üzenete máig emléke több generációnak.
Tanita Tikaram Münsterben jött a világra, szülei a Fidzsi- szigetekről származnak. Néhány évig Angliában élt, majd újra az – akkori – NSZK-ban. Az apja az angol hadseregben dolgozott, Tanita szüleivel körbeutazta a világot: Hongkong, Malayzia, Fidzsi-szigetek. Csak két éve él újra Basingstoke-ban, Angliában, hogy ezt a nyugtalan életet feldolgozhassa.
Tanita költeményeket és dalokat írt, később gitározni tanult. „Kezdetben buta popdalokat írtam” – meséli. „Csak amikor Tom Waits, Joni Mitchell és Leonard Cohen zenéjét hallottam, akkor kezdtem a saját stílusomat kialakítani.”
A most 53 éves Tanita Tikaram Twist In my Sobriety című dalához díjnyertes fekete-fehér videóklip készült, melyet Bolívia vidéki részein forgattak.
Az album is nagy siker volt, négymillió példány fogyott el belőle; az 1980-as évek végi női énekeshullám egyik alaplemeze Suzanne Vega és Tracy Chapman albumai mellett.
1988-tól 2016-ig összesen – a válogatás lemezzel együtt 10 nagylemeze jelent meg, de az 1988-as első sikerét nem tudta egyik sem megismételni.